Bemutatkozás II.: Szeretett lovacskám Zara
Sziasztok!
El is hoztam nektek a második részt, amiben egy kicsit megismerhettek jobban engem, de legfőképpen Zarát.:) Tartsatok velünk!
Szóval, mint azt már említettem az előző részben, 15 éve lovagolok, számos edzőnél, lovardában szedtem össze jelenlegi tudásomat, amit nap, mint nap bővíteni igyekszem. Nincsen hatalmas verseny “karrierem” egyrészt azért, mert a versenyzéshez általában saját ló szükséges, másrészt belőlem hiányzik a versenyszellem. Ettől függetlenül kipróbáltam magam díjlovaglásban versenyeken, illetve díjugratásban, edzés szinten. Ennyit rólam dióhéjban.:)
Amióta az eszemet tudom, egy saját lóra vágytam. Amikor ez teljesült mérhetetlen boldogságot éreztem és nagyon-nagyon hálás vagyok szüleimnek.
Na de akkor térjünk is rá Zarára. Emlékszem, hogy júniustól elkezdtem komolyabban lovakat nézegetni, bár még szó sem volt saját lóról, csak álmodoztam. Egyik nap aztán eszembe jutott, hogy megnézem milyen eladó lovakat kínálnak a magyar lótenyészetek. Na igen, ekkor kerestem rá a Bábolnai Állami Ménes honlapjára és ekkor találtam rá Kesergőre (vagyis Zarára), és még 2 másik lóra. Olyan tökéletesek voltak, álmaim lovait találtam meg. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy álmomban nem gondoltam volna, hogy az első lovam egy 3 éves angol telivér kanca lesz. De így lett és egy cseppet sem bánom.:) Elmentünk megnézni, kipróbálni ezt a 3 telivért és tudatosítottam magamban, hogy nem-nem fogok rögtön az első lóba beleszeretni. Hát na, mégis beleszerettem az elsőbe, azaz Zarába. Tökéletesnek éreztem, kedves volt, nyugodt volt (már amennyire egy pályáról lejött, több hete nem lovagolt telivér az lehet) és persze gyönyörű. Azért még kipróbáltam pár lovat de csak húztam a számat mindegyikre. Nekem Zara kell!
Így megvettük Kesergőt, akinek a Zara nevet adtam, hiszem abszolút nem illett rá az eredeti neve. Egy igazi kis energiabomba, öntudatos 3 éves angol telivér kanca, hihetetlen egyedi személyiséggel. Egy végtelenül jóindulatú lóról van szó, ez már az első perctől egyértelmű volt. Azonban hihetetlenül értelmes, intelligens, ami okoz egy két nehézséget, mert nagyon nehéz lekötni a kis agyacskáját. Amikor megvettük fogalmunk sem volt róla, hogy milyen kiváló származása van, de ez csak hab volt a tortán.
Haza is hoztuk az állatorvosi vizsgálat után, majd kezdődhetett a közös munka, illetve a sok izgalom.:)
Szerintem kicsit hosszú is lett a mai rész, de annyira nehéz belepréselni pár sorba több hónapot és rengeteg élményt. Remélem azért sikerült és élvezhető!:)
A harmadik részben folytatom a megismerkedésünk történetét, a közös munkák kezdetét és kicsit szó lesz a megfelelő lófelszerelésekről!
Kövessetek Instagramon manoequestrian néven, hogy ne maradjatok le a bolggal kapcsolatos képekről!
Petra XOXO
